mely béradatokat kell most már gyűjtenem később

Kompenzáció a tág értelemben, munkavállalanként és funkciókategóriánként

A későbbi jelentéshez célszerű már most adatokat gyűjteni az egyes munkavállalók teljes kompenzációjáról, nem csak a bruttó fizetésről. Az irányelv a kompenzációnak egy széleskörű meghatározását alkalmazva: az alapbér mellett ide tartoznak a változó és kiegészítő elemek is, mint például bónuszok, pótlékok és egyéb járulékok, amelyeket a munkavállaló munkaviszonya kapcsán kap. Aki most csak a nyers fizetést követi nyomon, később hiányos képet fog kapni arról, amit a jelentés megkövetel.

Ezenkívül célszerű a kompenzációt funkciókategóriákhoz és nemhez kötni, mivel a jelentés az ugyanazt vagy egyenértékű munkát végző munkanemek csoportjain belüli nők és férfiak közötti különbségről szól. Funkciókategóriákra való felosztás nélkül később nem lehet jól rekonstruálni, mely kompenzációk vethetők össze egymással. Milyen adatokat kell tartalmaznia a bérkülönbség-jelentésnek? részletezettebben kitér a jelentés pontos felépítésére; itt az adatokról van szó, amelyeket már most össze lehet gyűjteni. Szintén hasznos rögzíteni, hogy a jelentés telephely szerinti vagy a teljes szervezetre vonatkozik-e, lásd vesszővel vagy a teljes szervezetre kell-e jelentenem a bérszakadékot, mivel ez határozza meg, hogy később mely szinten kell az adatokat összevonni.

Ahonnan ez következik: az irányelv 3. és 9. cikke

Az (EU) 2023/970 irányelv 3. cikke a kompenzáció meghatározását adja meg, és ez a meghatározás dönti el, mely adatok relevánsak az összegyűjtéshez. Az ugyanez irányelv 9. cikke írja le, hogy a jelentésnek végül mit kell tartalmaznia, beleértve a nők és férfiak közötti loonkloof-ot kategóriánként. A magyar végrehajtási szabályok, amelyekről a Szociális és Munkaügyi Minisztérium tehet közzé információt, ezt további részletezésben értelmezheti.