hogyan hasonlítom össze az részmunkaidős és teljes munkaidős kollégák bérét

Részmunkaidősöket és teljes munkaidősöket órabér alapon hasonlítasz össze

A részmunkaidős és a teljes munkaidős alkalmazott bérét nem az összeggel hasonlítod össze, amit valaki havonta kap a számlájára, hanem azzal, amit óránként keres. Egy részmunkaidős alkalmazott, aki három napot dolgozik, és egy teljes munkaidős, aki öt napot dolgozik, így teljesen egyenlő díjazásban részesülhet, miközben a havi fizetés jelentősen eltér — ez a különbség pusztán a foglalkoztatási viszony terjedelmében van, nem magában a díjazásban. A lényeg az órabér, és ezen kívül a díjazás összes egyéb összetevője arányosan: egy bónusz, pótlék vagy egyéb juttatás, amelyet valaki kap, súlyozottan számít be a szerződés terjedelméhez képest.

Ez az órabér alapú összehasonlítás csak akkor működik jól, ha előzőleg világos, hogy mely funkciókat hasonlítasz össze egymással. Egy részmunkaidős és egy teljes munkaidős alkalmazott csak akkor van ugyanabban az összehasonlításban, ha egyenlő értékű munkát végeznek; ezt hogyan állapítod meg, az a következőnél leírtak szerint történik: hogyan határozod meg, mely funkciók egyenértékűek. Fontos az is, hogy előre tisztázd, mi számít "díjazásnak amit bérezésként kell figyelembe venni.

Miért ezt követi az irányelv

Az (EU) 2023/970 irányelv 3. cikke a bérezést széles körben definiálja, beleértve az alapilletményt és az összes egyéb juttatást, amely alapul szolgál az eltérő terjedelmű munkaviszonyok azonos alapra — az órabérre — való visszavezetéséhez. Az irányelv 4. cikke az összehasonlítást az egyenlő értékű munkahelyhez köti, függetlenül a szerződés terjedelmétől, és a 9. cikk előírja, hogy a jelentéstétel alkalmazotti kategóriánként készül, ahol a munkaviszonyt nem szolgál okként arra, hogy valakit e kategóriából kizárjanak.