Egy pozícióbesoroláshoz alapvetően három típusú dokumentumra van szüksége: minden pozícióhoz egy pozíciómeghatározás, egy rögzített módszer, amellyel a pozíciókat súlyozzák és összehasonlítják, valamint egy összefoglaló, amely megmutatja, mely pozíciókat tekinti egyenértékesnek. Az ezzel a témával kapcsolatos legrészletesebb szempont nem maga a besorolás, hanem annak indoklása: miért egyenértékű az A pozíció a B pozícióval, és milyen kritériumok alapján állapították ezt meg. Indoklás nélkül egy besorolás csupán egy lista; indoklással ez egy olyan dokumentum, amely megállja a helyét, ha kérdés merül fel vele kapcsolatban.
Az oka annak, hogy ennek a részletnek olyan nagy súlya van, az, hogy a besorolásnak objektív, nem nemi alapú kritériumok alapján kell felépülnie. Ez nem olyan formai követelmény, amelyet utólag találnak ki. Ez meghatározza, hogy kezdettől fogva hogyan írja meg a pozíciómeghatározást és mely elemeket szerepelteti benne.
A pozíciómeghatározás alapként
Minden besorolás egy tartalmas pozíciómeghatározásból indul ki, amely nem csupán egy cím. Mit jelent a pozíció, milyen felelősségek tartoznak hozzá, milyen szintű függetlenség szükséges, milyen képzettség vagy tapasztalat előfeltétel, és milyen körülmények között végzik a munkát. Ez utóbbit gyakran elfelejti, de a fizikai megterhelés, a rendszertelen műszakok vagy a munkahelyi nyomás ugyanolyan része a pozíciónak, mint maguk a feladatok.
Egy pozíciómeghatározás, amely csupán egy pozíciónevet és egy fizetési skálát kapcsol össze, erre a célra nem elegendő. A meghatározásnak önállóan értelmezhetőnek kell lennie: valakinek, aki nem ismeri a pozíciót, a szöveg alapján meg kell értenie, miért súlyozódik ez a pozíció nagyobbnak, kisebbnek vagy egyenlőnek egy másikhoz képest.
A kritériumok és a súlyozási módszer
A második dokumentum a módszer: azoknak a kritériumoknak a sora, amelyekkel a pozíciókat egymással összehasonlítják, valamint e kritériumok súlyozásának módja. Gyakran használt főcsoportok a tudás és készségek, felelősség, erőfeszítés és munkakörülmények, de a pontos kitöltés eltérő az egyes vállalatok és szakterületek szerint. A lényeg az, hogy a kritériumokat minden pozícióra azonos módon alkalmazzák, és nem tartalmaznak olyan jellemzőt, amely közvetlenül vagy közvetve a nemre utal, például a fizikai erő mint döntő kritérium, ha a pozícióhoz nem lényeges.
Ezt a módszert rögzítenie kell, még akkor is, ha már évek óta ugyanígy alkalmazza. Egy módszer, amely csak néhány vezető fejében létezik, nehéz újra felépíteni, ha egy munkavállaló vagy felügyeleti szervezet kérdést intéz. Egy rögzített módszer megismételhető teszi a besorolást: egy új pozíció ugyanúgy súlyozható, mint a meglévők.
Az egyenértékes munkavégzést képviselő kategóriák összefoglalása
A harmadik dokumentum az eredmény: egy összefoglaló, amelyben a pozíciókat egyenértékesnek tekintett munkavégzési kategóriákba sorolták. Ez az összefoglaló az a dokumentum, amelyre visszatérnek egy munkavállaló információkérésénél, és ez képezi az alapját a nagyobb munkáltatók számára szükséges bejelentésnek. Annak kell mutatnia, mely pozícók mely kategóriába tartoznak, és lehetőleg az alapján, milyen pontszám vagy súlyozás alapján történt ez.
Ami nem tartozik ebbe az összefoglalóba, azok maguk a bérek. A besorolás a pozíciók súlyáról és tartalmáról szól, nem arról, hogy ezekben a pozícióban mennyit fizetnek. Ez a két dolog külön kerül rögzítésre és külön kerül értékelésre; a kompenzációs politika a besorolásra épül, de nem része annak.
Mi nem ez
Az indokolt kritériumokkal rendelkező pozícióbesorolás nem mond semmit arról, hogy egy meglévő bérkülönbség két egyenértékesnek tekintett pozíció között indokolt-e. Ez egy külön kérdés, amelyre eseti alapon válaszolnak, a konkrét helyzet ismeretében, általában ügyvéddel vagy az illetékes szervezettel konzultálva. A besorolás kiindulási pontot nyújt: mely pozíciók hasonlíthatók össze. Az ezzel a összehasonlítással végzendő lépések a következő fázis.
Aki előbb szívesen szeretne áttekintést anélkül, hogy rögtön dokumentumokat összeállítana, az a tudásbázist témánként elolvasni, hogy pontosan mit értenek alatta objektív és nem nemek szerinti kritériumokkal, vagy néhány kérdésben megtudni, milyen kötelezettségek vonatkoznak a saját helyzetre. Az osztályozás, a kritériumok és az áttekintés gyakorlati felépítésének és dokumentálásának módja a a munkamódszer és a források magyarázataalatt található meg. Akik azt szeretnék tudni, mi marad ingyenes és mi tartozik az előfizetéshez, azt az áttekintést a az included tartalom magyarázata.
alatt találják meg. Az ingyenes gyors-ellenőrzés néhány kérdésben első jelzést ad arról, hogy vállalata hol áll, anélkül, hogy ehhez fiókra lenne szüksége. Ha azonnal mélyebbre szeretne menni, a tudásbázis nyitva áll a bérkifizetési transzparencia minden témájához.