Nem, a bérezési átláthatóságról szóló irányelv egy tilalomból indul ki: a munkáltatók már nem kérdezhetik meg a jelentkezőt a jelenlegi fizetéséről vagy az előző munkaadónál szerzett fizetéséről. Ez nem csak a beszélgetésben feltett közvetlen kérdésre vonatkozik, hanem kerülő utakra is, például egy olyan CV-mezőre, ahol kötelező az utolsó bér feltüntetése, vagy egy toborzási iroda által feltett kérdésre, amely az Ön nevében végez kutatást.
A tilalom nem csak a kérdést érinti. Az olyan fizetési adatok aktív felhasználása is, amelyekről már rendelkezik — például egy korábbi folyamatból ugyanazzal a jelölttel kapcsolatban — nem felel meg a szabály céljának. A mögöttes gondolat az, hogy egy olyan ajánlat, amely arra alapul, amit valaki korábban keresett, megtartja az akkor már létezők közötti különbségeket, ahelyett, hogy felszámolná azokat. Ezért említik egy lélegzetben a vacaturában szereplő sávot és a fizetési kérdés tilalmát: az egyik támpontot nyújt, a másik megelőzi, hogy a beszélgetés mégis az eredeti fizetés körül forogjon.
Mi számít a jelenlegi fizetésre való rákérdezésnek
A szó szerinti kérdés — "mennyit keres most" — a legtisztább eset, de a gyakorlat több változatot ismer. Fizetési jelzést kérni egy online jelentkezési forma részeként, referenciamegkeresést is fizetésről, vagy egy toborzó, aki "csak ki akarja mérni", hogy valaki mire van szokva — ezek mind ugyanannak a kérdésnek a változatai, csak másként csomagolva. Az értékeléskor alig van különbség aközött, hogy Ön maga teszi fel a kérdést vagy egy külső iroda, amely az Ön nevében toboroz; a toborzási eljárásra vonatkozó felelősség nem változik azon, hogy egy harmadik fél vezeti az beszélgetést.
Az igazi különbség a jelenlegi vagy korábbi fizetés és a jelölt fizetési elvárása közötti eltérésben rejlik. Annak megkérdezése, hogy valaki milyen fizetést vár el ennél a posztúnál, más típusú beszélgetés, mint annak megkérdezése, hogy valaki most mennyit keres. A legtöbb HR-csapat ezt az eltérést meg tudja tenni, de szükséges, hogy a jelentkezési űrlapok és a beszélgetési útmutatók tudatosan át legyenek vizsgálva — például egy standard "jelenlegi fizetés" mező, amely már év ezredek óta az űrlapban van, könnyű esete ennek.
Miért független ez a munkavállalók számától
A jelentési kötelezettségtől eltérően, amely száz munkavallalótól kezdve lép érvénybe, a fizetési kérdés tilalma a küszöbérték nélküli kötelezettségek közé tartozik. Ez azt jelenti, hogy egy nyolc fős szerelőcég éppúgy foglalkozik vele, mint egy háromszáz fős szervezet. Ugyanez vonatkozik a vacaturában szereplő sávra és arra az előírásra, hogy a kiválasztási kritériumok nemmellőzzék. Ez a három pont közvetlenül a toborzási eljárásra hat, és pont ott a legnagyobb az esélye nem szándékolt eltéréseknek, mivel a vacaturaszövegek és a jelentkezési űrlapok gyakran év évek óta módosítás nélkül kerülnek felhasználásra.
Hogy egy konkrét kérdés, egy űrlapmező vagy egy beszélgetésbeállítás megfelel-e a szabálynak, a pontos megfogalmazástól és a funkció kontextusától függ. Ez nem fogható össze egy általános mondatban, és az egyes tagállamok szerinti végleges értelmezés egyes pontokon még nincs rögzítve. A saját helyzetben ezt egy jogász felé célszerű kitárgyalni, vagy az irányelv pontos szövegéhez az EUR-Lex weboldalnál lehet fordulni.
Mit vizsgálhat meg már most
A legtöbb KKV-s vállalkozás számára ez lényegében a meglévő formátumok frissítéséről szól: a jelentkezési űrlap, a beszélgetési kérdéslista, és az utasítás egy külső toborzó iroda számára, ha azokkal dolgozik. Aki szeretné megtekinteni, hogy ez hogyan kapcsolódik az már jelenleg érvényes egyéb kötelezettségekhez, a munkavállalók száma szerinti küszöb nélkül, találhat egy áttekintést a témánkénti tudástárban. Ott minden pont mellett rövid válasz van, illetve az hivatkozás az hivatalos szövegben.
Mivel a fizetési kérdés, a vacaturában szereplő sáv és a nemmellőző kritériumok gyakran ugyanabban a szövegben fordulnak elő, praktikus egy konkrét vacaturát is összefüggésben nézni. A vacaturamegvizsgálás elemzést végez el ezeken a pontokon, és rá is mutat, ingyen és regisztráció nélkül. A folytatás lépéséhez — a funkcióbesoroláshoz és az ahhoz kapcsolódó kompenzációs politikához, amely a munkaajánlat mögött kellene, hogy álljon — olvassa el a következő oldalt: útmutató a payria.eu munkamódszeréről.
Szeretne teljes képet kapni arról, hogy szervezete számára jelenleg mely szabályok érvényesek, illetve mely nem, beleértve a száz fő feletti munkavállalói küszöbhöz való átmenet és az ahhoz kapcsolódó jelentési kötelezettség lépéseit? Az ingyenes kötelezettség-ellenőrzés néhány perc alatt megadja ezt az áttekintést, és a előfizetési oldalon láthatja, mi változik, amint szükséges az értékelésre és a sablonokra is.